Az etyeki nyitórendezvényen elhangzott beszédek
Németh Krisztina köszöntője:
Szeretném bemutatni ünnepségünk szónokait, Tessely Zoltán képviselő urat, Etyek, valamint a Szent László és Váli völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztost. Dr. Molnár Krisztiánt, a projekt lebonyolításáért felelős Velencei-tó és térsége, Váli völgy, Vértes térségi fejlesztési tanács elnökét, valamint Garaguly Tibort, Etyek nagyközség polgármesterét. Mielőtt megadnám a szót házigazdánknak, polgármester úrnak, hallgassuk meg az Etyeki Általános Iskola diákjainak műsorát. Citerán, Fejér megyei népdalokat ad elő Ráczkevei Blanka, Soós Johanna és Kővári Petra, felkészítő tanáruk Mihály Virág Anna.
Garaguly Tibor, Etyek nagyközség polgármesterének köszöntője:
Tisztelt hölgyeim és uraim, miniszterelnöki biztos úr, elnök úr, kormánymegbízott úr, főigazgató úr, járási hivatalvezető úr, polgármester társaim, kedves kollégák! Nagy megtiszteltetés számunkra Etyekieknek, hogy ezen a délutánon együtt lehetünk, és eljöttek hozzánk szerény kis településünkre, és egy nagyszerű esemény kezdetén vehetünk részt mindannyian, ezen a fejlesztésen, amely Etyeken indul, és reményeink szerint a környező településeken is folytatódik tovább. Egy pár gondolatot engedjenek meg nekem Etyekről,az itten munkáról, az etyeki emberekről. Etyek egy igen régi, ősi település, amely mezőgazdasággal foglalkozik itt a budapesti agglomeráció határán. Nagyon sok viszontagságon ment keresztül az elmúlt évszázadokban. Talán a legnagyobb vész, ami itt történt Etyeken, az 1946-ban a kitelepítéskor volt, amikor a település élete kettétört. Azóta eltelt közel 70 év, és igen nehezen éledt fel újra a település, azt a kultúrát, azt a népi kultúrát, azt a borászati, mezőgazdasági, szőlészeti kultúrát, ami ezt a települést a 30-40es években virágzóvá tette újra kellett éleszteni. Ez a település bölcs döntést hozott a 90-es években, amikor meghatározta jövőjét, és úgy döntött, hogy borászattal fog foglalkozni, szőlőtermesztéssel fog foglalkozni, és ezen az úton kíván tovább haladni. Etyek a budapesti agglomeráció határán bátran mondhatjuk, hogy az elsőszámú zöld település, hiszen Biatorbágy betelt, Budaörs betelt, itt őrizzük azokat az épített és természeti értékeket, őrizzük azokat a népi hagyományokat, amik minket éltetnek. Természetesen ezek megőrzése mellett, szeretnénk egy 21. századi, modern települést építeni. Kovacsics Imre úr kapta meg azt a feladatot, hogy itt egy arculattervezéssel foglalkozzon és amikor beszéltünk róla, hogy ez hogy lehet, hogy modern is legyen meg hagyományőrző is legyen, hát kíváncsian várjuk, hogy oldódik meg ez a kérdés. Milyen javaslatot tesznek, de nekünk Etyekieknek ezen az úton kell tovább haladni. Etyek amikor meghatározta a jövőjét 3 dolgot határozottan kijelentett, az etyeki lakosok, vállalkozók, és az önkormányzat. Mi szőlészettel, borászattal, turizmussal szeretnénk foglalkozni. Ez az egyik láb, amin a település áll. A másik láb, ha már van nekünk ebben az országban egy Korda film stúdiónk, az legyen a filmgyártás, flimszakemberképzés, vagy akár a filmturizmus. Ez a második láb. A harmadik láb, amit egy településnek nagyon határozottan meg kell fogalmaznia, hiszen ez határozhatja meg a jövőjét, hogy hogyan tud beállni a változásokba, milyen innovatív, ebben a társadalmi, települési evolúcióban milyen gyorsan tud reagálni azokra a kérdésekre, amik mindannyiunkat nap, mint nap érnek. Tehát a harmadik az innováció, és itt szeretném köszönetemet kifejezni az itt ülő kollégáknak, munkatársaknak, politikusoknak, akik meghallották azt a szót, azt a hívó szót, amit Etyek kimondott. Arra az együttműködésre való felhívást, hogy kormányzat és önkormányzat csak közösen tud dolgozni, együttműködve közösen tudunk jövőt építeni. Kormányzat és önkormányzat, település és település, szakigazgatási hivatalok, szakma, vállalkozók, egyesület, lakosok. Ez az egész gondolatrendszer, amikor én belecsöppentem talán 2015. december 31-e volt, és nézek miniszterelnöki biztos úrra, mert ekkor kezdtük szót váltani ebben a kérdésben, így az ünnepi jókívánságok mellett. Azóta folyamatosan folyik ez a munka, és hála istennek, hogy megindult, megindulhat ez a beruházás, ami egy gasztrosétány beruházás, és aztán reméljük, hogy kiteljesedik településünk. Több borászati helyére, körpincére, településközpontra, és meg tudja határozni Etyeknek a jövőjét. Itt kikerült egy szlogen, talán 20 évvel ezelőtt, és ez a szlogen azt mondta, hogy „Etyek Budapest szőlőskertje”. Mi ezt hisszük, valljuk, és dolgozunk érte mindennap. Aki a szőlőben dolgozik, a pincében dolgozik, tudja, milyen kemény munkáról van szó. De azt is gondoljuk, hogy Etyek Fejér megye kapuja, az agglomeráció határa. Mindig a szélső település voltunk, mindig utoljára ért ide a hókotró, de minket ez soha nem bántott. De akkor mi vagyunk Fejér megye kapuja és szeretnénk ezt a kaput szélesre tárni, és szeretnénk, hogy aki idejön Etyekre, az itt jól érezze magát, és ha itt jól érezte magát vigye a település jó hírét. De ne vissza Budapestre, hanem menjen tovább Fejér megyébe, érezze jól magát, költsön itt pénzt, szórakozzon, vigye jó hírünket. Én úgy gondolom, hogy elég sokat beszéltem már, és mindig kérem, hogy szóljanak rám, ha egy kicsit terjengős vagyok, mert 2 órát azt teljes mértékben tudok egyedül beszélni, főleg amikor Etyekről kell bármit is mondanom. Lassan minden mondandóm végére érkezem, és nem kell nekem mást tennem, minthogy még egyszer, így a projekt megnyitóján köszönetemet kifejeznem Magyarország kormányának, miniszterelnök biztos úrnak, Dr. Molnár Krisztián elnök úrnak, és minden egyes kollégámnak, minden egyes szervezetnek, munkatársnak, aki segített abban, hogy ez a projekt elinduljon, és Etyek tényleg Budapest szőlős kertje lehessen, és tényleg az Etyek-Budai borvidék központi települése legyen, és hát reményeink szerint Etyek egy pezsgő település legyen. Hiszen a következő lépésünk, és a következő célunk, minekután itt ezen a településen van Magyarország első pezsgővidéke, szeretnénk felerősíteni. Együttműködve vállalkozókkal, civil szervezetekkel, szakigazgatási szervekkel, politikával, lakótársainkkal, turistákkal együtt felemelni. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, és kívánom, hogy a szomszéd településeink és az egész Pannónia Szíve projekt hasonló fejlődésen tudjon keresztül menni. Köszönöm szépen!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Etyekiek! Úgy gondolom egy nagyon fontos pillanathoz érkeztünk Etyek életében, de egész Fejér megye életében, egy olyan naphoz érkeztünk, mely nagyon komoly előkészítő munka előzte meg azt, hogy most itt lehetünk. Számos probléma, megoldandó feladat merült fel az Etyeki projekt kapcsán, amiről majd beszélni fogok a közeljövőben, és biztosak lehetünk benne, hogy lesz még számos feladat, melyeket a közeljövőben együtt gondolkodva, helyi segítséggel meg kell, hogy oldjunk, de ezt meg fogjuk tenni. Az etyeki projekt kapcsán a gasztrosétány projekt az első projekt amiről szeretnék beszélni. De részletesen ismertetni szeretném a közeljövő Etyeki feladatait, fejlesztési szándékait is, melyet a fejlesztési biztos úrral egyeztetve a Vértes térségi fejlesztési tanács meg kíván valósítani itt az Önök településén, Etyeken, illetve kicsit távolabb kitekintve Pannónia szívében a környező településeken. Ahhoz, hogy azonban ezekről tudjak beszélni el kell, hogy mondjam, hogy a munkát január első hetében gőzerővel megkezdtük, és ez a munka vezetett oda, hogy most már olyan projekt elemekről tudok beszélni, és azok megvalósításáról, amikről adott eseten akkor még gondolatban sem tudtunk. Ezen projektelemek meghatározását, kialakulását nagyban segítette, hogy rögtön január elején létrehoztunk egy tervelőkészítő szakmai bizottságot, melynek elnöke Rókusfalvi Pál, tagjai, Kovacsics Imre úr, Garguly Tibor polgármester úr, Lucza Gyula építész, valamint Igali Antal és Ónódi építész úr vettek részt abban a tervező munkában, amely az alapokat adta meg. De mindezen által azt gondoltuk, hogy ne csak magunk hozzunk létre szakmai fórumot és egyeztessük az elképzeléseinket, hanem még szélesebb körben vonjuk bele az Etyekieket is, ezért valamennyi szőlészeti, borászati központot megkerestünk, minden turisztikai egyesületet és minden olyan személyt akiről úgy gondoltuk, hogy relevánsan előre tudja lendíteni a munkánkat. Hiszen az volt a célunk, hogy nyilván egy olyan beruházást fogunk itt végrehajtani Etyeken, amely főként egy turisztikai fejlesztés, mely ne csak az Etyekieknek szól, sőt mivel nemzeti forrásból valósul meg, országos kitekintéssel szeretnénk országos szintű beruházást végrehajtani. De ha már egy ilyen jelentős pénzforrás áll rendelkezésre, amiről szólni fogok azt gondolom ez egy ésszerű és minimális elvárás., hogy arra költsük amit a helyiek is szeretnének és amire igény formálódik meg. Ennek kapcsán ismertetem, hogy milyen projektelemekkel bővítettük az eredeti projektelképzeléseket. Miniszterelnöki biztos úr hathatós közbenjárásának köszönhetően december végén arról értesültünk, hogy két külön fejlesztésre, Bicske-Tarján kerékpárútra, valamint Etyekre összességében 1 milliárd 175 millió, illetve 1,1 milliárdos forrás jut, amellyel gazdálkodhatunk. Ebből Bicske-Tarján közkerékpárutat szeretnénk fejleszteni, Etyeken pedig gasztrosétányt, és ehhez kapcsolódó fejlesztéseket. Azonban ahogy említettem a széleskörű társadalmi egyeztetést rögtön az elején, már megmutatkozott az leső körben, hogy itt sokkal többre és célszerűbb fejlesztésekre van szükség, azért, hogy egész Etyek fejlesztésre kerülhessen miniszterelnöki biztos úr folytatta a lobbi tevékenységét, a kormánynak és miniszterelnök úrnak köszönhetően forrásaink megemelésre kerültek. A Bicske-Tarján kerékpárútra szánt 1 milliárd 175 millió további 841 millió forinttal, az Etyekre szánt 1,1 milliárd forint pedig további 600 millió forinttal került megemelésre, így összességében mintegy 3,7 milliárd forintos fejlesztésről beszélhetünk a két projekt tekintetében. Ami az etyeki fejlesztést illeti első körben, amit alapból meg szerettünk volna valósítani az gasztrosétány kiépítése az Újhegyen, amely az eddigi áldatlan úthelyzetet, közműhelyzetet kezeli, egészen pontosan a csatorna elvezetése, a felszíni csapadék elvezetése, a szerintünk nem szép lógó villamos kábelek földbe tétele és egy szép díszburkolat kiépítése, amely kockakőből készült, és lehetővé teszi a bejárást időjárástól függetlenül . Aki ismeri az Újhegyet, az tudja, hogy időjárás függő, hogy mikor lehet erre a szép és ugyanakkor nagyon hasznos hegyre feljutni. Azt, hogy miért éppen az Újhegyen kezdtük el ezt a fejlesztést, azt az a cél indokolta, hogy a már kialakulóban volt az a helyi termelési tevékenység, amely országos hírnévvel volt már biztosított, illetve ott láttuk a kezdés lehetőségeit. De e mellett rögtön első körben arra gondoltunk, hogy ahogy polgármester is említette a település legnagyobb sérelme a kitelepítés volt. Itt van a falu közepén, a helyiek által sváb házként ismert ingatlan, amely jelenleg az enyészeté. Azt gondoltuk, hogy ebből az épületből az országban először megépítjük a magyarországi kitelepítettek házát, ezzel méltó emléket állítva a kitelepítetteknek. Első körben még, amit mindenképp meg szerettünk volna tenni az a kecskegödör körpincék és az öreghegynek a villamossági korszerűsítése, a közvilágítás korszerűsítése. A helyi igények megfogalmazásával azonban odáig jutottunk el, hogy mindezen fejlesztések mellett amit mi most meg szeretnénk valósítani, részben a plusz források, részben az eredeti források terhére az általam elmondottakon túl, egy 600 milliós gasztrosétány fejlesztéseken túl, a svábház felújításán, kitelepítettek házának kialakításán túl, egy minimális rendezésen túl, egy vidékfejlesztés, mely Etyek számára hosszútávon kiindulópontot jelent. Ennek első lépéseként, már az első forrás terhére közbeszerzést írtunk ki, és már folyamatban van egységes arculati kézikönyv elkészítése, amely Etyek egészén meg fogja határozni a fejlesztési irányokat, az utcabútorokat, a kandellábereket, a szemeteseket, az információs táblákat, és még ezen is túlmutat, hogy egy nagy horderejű térségfejlesztési koncepciót készíttetünk, amely nem csak Etyeknek, hanem a környező településeknek is meg fogja határozni, a Pannónia Szíve program keretében a közeljövő fejlesztési elképzeléseit. Úgy gondoljuk, hogy nem elég az, hogy ha kormányzati szándék és segítség van, helyi tervek kellenek ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, ezért mi szeretnénk több részletes tervet leadni, amihez már csak a „forrásokat kell megtalálni”. Mindemellett reálisnak látszott az az ötlet, hogy ha már Bicske és Tarján között kerékpárutat építünk, akkor nem is olyan bonyolult, és nem is olyan költséges megoldás, hogy összeköthető ez a kerékpárhálózat Etyekkel, ezért Újhegyre be fogunk csatlakozni a Bicske-Tarján kerékpárúttal. Így Bicske, Csapdi, Tarján és Etyek között közlekedő kerékpárosok kapcsolatot fognak létrehozni. A helyi igények alapján úgy döntöttünk, hogy az új források terhére, a másik 3 szőlészeti, borászati központnál is, öreghegy,kecskegödör,körpincék felújítjuk az utat, és ott is föld alá helyezzük a meglévő, vagy meg sem lévő közvilágítás kábeleit. Tehát az első körben ott is a közvilágításban és az útépítésben tovább tudunk lépni. Ezentúl szintén a plusz források terhére a körpincéknél létrehozunk egy színpadot, amely a külső rendezvények szempontjából kiemelt fontosságú, és megoldja az a balesetveszélyes helyzetet, ami eddig fent állt. hogy a pincék tetejéről, 3-4-5 méter magasból nézik az emberek az eseményeket, néha egy pár bort elfogyasztva, ezért a pincék tetejére balesetvédelmi szempont korlátot fogunk kiépíteni. A településen meg founk valósítani egy wi-fi fejlesztést, a modernkor igényeinek megfelelően, illetve információs- és hirdetőtáblákat fogunk elhelyezni, mind a szőlészet, borászat vonatkozásában, de egészen az össze többi fejlesztés vonatkozásában is. Ez a készülő egységes kézikönyv alapján fog megvalósulni, és van további fejlesztési elképzelésünk is, ami konkrétan beérkezett és vizsgáltuk, ezek pedig a későbbi fejlesztések lépései lehetnének. Az általam elmondott fejlesztések elsőkörös támogatás, második körös támogatás ide vagy oda mindegyike 2017 június 30-áig fog megvalósulni terveink szerint. Erre reális esélyt látunk, hiszen a gasztrosétány kivitelezése elindult, illetve ez a nyitórendezvényünk. A Bicske-Csapdi-Tarján-Etyek kerékpárút tekintetében komplett, engedélyes tervek készültek az elmúlt fél évben, és a kiviteli közbeszerzés kiírás alatt van. Az arculati kézikönyv, és a településfejlesztési koncepció decemberre elkészül, és januárban írjuk ki a többi közbeszerzést az általam elmondott projektek megvalósítására. Tehát azt tervezzük, hogy ez a 3,7 millárd forintos fejlesztés jövő év júniusára el fog készülni. Mindezen túl Etyek vonatkozásában hozzá kapcsolódó fejlesztésként, a település önkormányzata pályázatot nyújtott be egy borászati látogatóközpont megvalósítására 300 millió forint összértékben. Tekintettel arra, hogy tényleges helyigénynek látjuk ezt egy jó pályázatnak a térség országgyűlési képviselője támogatja, és úgy gondolom minden racionálisan gondolkodó támogatja ezt, én már úgy venném, hogy ez a pályázat is kedvező elbírálásban fog részesülni. Tehát a 3,7 milliárd forintos beruházáshoz hozzáadjuk ezt immár 4 millárd forintos fejlesztésről beszélhetünk. Ennyit erről illetékben, most rövid távon, de hosszabb távon is fejlesztési céljaink vannak. Én azt gondolom, hogy Etyek ezzel elindul egy olyan fejlesztési úton, amely hosszútávon meghatározhatja a lehetőségeit. Ahogy az elején is mondtam számos megoldandó feladat vár még ránk az idő rövidségén túl, és előzetesen és eddig is köszönöm a jelenlévő kormánymegbízott úrnak, főigazgató úrnak a sok segítséget, amit az engedélyezések kapcsán eddig is kaptunk és kapni fogunk. Természetesen mi semmilyen szabálytalanságot nem kértünk, és nem is kérünk soha, de rengeteg szakhatósági engedély szükséges ahhoz, hogy az általam elmondott projektelemeket meg tudjuk valósítani, és még egyszer mondom egy olyan fejlesztést szeretnénk itt Etyeken megvalósítani, ami azon túl, hogy országos horderejű és a forrásból adódóan nem Etyekieknek szól első sorban, de én azt gondolom egyenlő módon a helyieknek is fog szólni, hiszen tényleges helyi igényeken alapuló országos fejlesztést valósítunk meg. Köszönöm szépen a figyelmüket!
Tessely Zoltán, az Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos beszéde:
Én is nagy szeretettel köszöntöm a helyi és a környező települések világi és egyházi vezetőit, a munkánkat segítő magánszemélyeket és különböző hivatalok munkatársait, saját munkatársainkat, a média megjelent kedves munkatársait, minden kedves érdeklődőt, és igaz, hogy távoztak, de szerettem volna köszönteni a fellépő fiatal Etyeki művészeket is, és egyben gratulálni is nekik. Talán elsőként azt illene tisztáznom, hogy mi adta a mai találkozásunknak az igazi apropóját, és talán azt, hogyha hagynánk magunkat félrevezetni, akkor a nyitórendezvény miért is lenne erre a legalkalmasabb szó. Mindehhez azonban vissza kell pillantanunk a múltba, igen ez a mai nap igazi szerepe is, megállni egy pillanatra, visszatekinteni, megnézni, hogy honnét indultunk, meddig jutottunk, hol tartunk most, és milyen feladatok várnak még ránk. Az álmodozás világából indultunk itt Pannónia szívében is, hiszen 22 településen, közel 18000 háztartásban 51000 ezer elképzelés formálódott a Vértes vidékéről, a Váli völgyről, Etyek lankás dombjairól, és Martonvásár környékéről, Pannónia szívéről. Sokszínű álmok, melyek mindegyike odafigyelésért, törődésért kiáltott, hiszen e térség az Eszterházy-ak, József nádor és főherceg Batthányi-ak, Cziráky és Ürményi uradalmak területén nem véletlenül kapott fél évszázadon keresztül kevesebb odafigyelést a hatalomtól, mint az ország könnyebben meghunyászkodó területei. Hogy arról a 8 esztendőről ne is beszéljek, amikor a mi szülőhazánkból származó miniszterelnök személye miatt büntetésből elfelejtéssel szolgált nekünk a regnáló hatalom. Most mégis elsőként miniszterelnök úrnak szeretnék köszönetet mondani azért, hogy nem vette zaklatásnak azt a sok-sok megkeresést, melynek során az elmúlt 10 évben fejlesztési ötleteinkkel, és elképzeléseinkkel bombáztuk őt, és különösen kijár azért is a köszönet, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, hogy amikor a magyar gazdaság teljesítőképessége ezt lehetővé tette, akkor azonnal biztosította a megvalósításhoz szükséges forrásokat, helyes értelemben vett patriotizmussal törekvéseink mögé állt. Köszönjük tehát Magyarország kormányának a 2015 decemberi döntését, mely biztosította, hogy az álmodozásból valóság váljék. A döntés Pannónia szíve települései közül zászlóshajóul Etyeket nevezte meg, köszönhetően az elmúlt évtizedek munkájának, a helyben élők, és a helyi vállalkozások egy olyan pozitív képet alakítottak ki magukról, amely mellé joggal állhatott oda a kormány a magyar adófizetők adóforintjaival, tovább segítve Budapest szőlőskertje turisztikai vonzerejének a fejlesztését. A kormányzati döntést követően ki kellett alakítanunk egy munkarendet. A beruházásért a Velencei-tó és térsége, Váli völgy, Vértes térségi fejlesztési tanács felel, és annak elnöke Dr. Molnár Krisztián, aki egyben a megyei közgyűlés elnöke is. Krisztián köszönöm az önzetlen munkátokat, hiszen a folyamatok egyik motorja éppen ti voltatok. Elnök úr az engem megelőző felszólalásában minden szakmai részletre kiterjedően tájékoztatta önöket a folyamatokról, így most igyekeznem kell elkerülni, hogy ismétlésekbe bocsátkozzak, de ezt nem tudom elkerülni. Az ez év januárban létrehozott tervelőkészítő szakmai munkacsoportnak valóban az volt a dolga, amiről Vass Albert így ír az Ember az országút szélén című írásában, „Nekem már csak az a dolgom, hogy hidat építsek a múlt és a jövendő között, és hogy ennek a hídnak a pilléreibe beleépítsek mindent, amit a múltból a jövőbe átvinni érdemes.” Illendő ezért nekem is köszönetet mondani ezért a lelkiségért és az elvégzett munkáért Rókusfalvi Pálnak a bizottság elnökének, Garaguly Tibor polgármester úrnak, Igali Antal megyei főépítész úrnak, Lucza Gyula helyi lakos, építőművésznek, Kovacsics Imre egyetemi docensnek, és Ónódi Szabó Lajosnak Bicske város főépítészének. Így lett az alkotóközösségek meghallgatását követően, minden érintett bevonásával, sok-sok egyeztetés után, közel egy év alatt álomból életszerűségen át közös akarat és megvalósítható tervek. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki ebben a munkában segített jó szándékkal, tanácsokkal, felajánlásokkal. Fontosnak tartom, hogy összegezzem mi is fog megvalósulni, Újhegy fejlesztése, Etyek bekapcsolása az országos kerékpárút hálózatba, Báthory dűlő, Kecskegödör, körpincék, Magyarkút fejlesztése, kitelepítettek emlékháza, ami emléket fog állítani nem csak annak a több mint 2600 Etyekről kitelepített német ajkú svábnak, hanem a Magyarországról kitelepített minden népcsoportnak. Meg fognak valósulni közút fejlesztések, amiket elnök úr nem is számított össze mondandójában, a Biatorbágy-Etyek-Alcsútdobozi út, a Háromrózsabot puszta-Etyek út, és örömteli, hogy látom Vál és Vereb polgármestereit, mert tervezés alatt áll egy új út Etyek, Gyúró, Vál és Vereb irányába, és meg fog valósulni reményeink szerint a látógató központ is a Magyarkútnál, és ami nem fog megvalósulni egyelőre a Bicskével Etyeket összekötő kisvasút. Egy fontos állomás ez a mai, hiszen ma mondhatjuk el, hogy az álmok és a tervezgetés után az első helyszínen a megvalósítás fázisába léptünk. Etyek most már nem csak tervekben, hanem a valóságban is épül. Végezetül engedjenek meg egy rövid idézetet az örök kétkedőknek, azoknak, akik kételkedtek a beruházásban, ezekben a beruházásokban is a rosszat keresik. Gróf Andrássy Gyula érvelt így az ellenzéknek, amikor minden közberuházás költségeit sokalták. Az idézet így szól „Nem ismerek történelmi példát, hogy nemzet valaha tönkrement volna építkezés következtében.” Köszönöm megtisztelő figyelmüket!